Mellesleg Törökországban nem tesznek lilakáposztát a dönerbe, ez a német lakossági igényeknek megfelelően módosított berlini verzió. Mondanom sem kell, a "csípős", azaz az Erős Pista sem játszik az eredeti török dönerben. Szóval a "mehet bele minden"-be tényleg minden megy, és erre akár egy szép allegóriát is fel lehetne fűzni.
Nos, az alábbi vers tényleg himnusznak készült. Nem csak Illyést kérték fel Rákosiék, hanem még jó pár magyar írót.Juhász Ferenc többször beszélt róla, hogy őt is megkeresték, hogy írjon új szöveget. Neki is látott, ennyi lett belőle, Dinnyés József pedig megzenésítette: www.youtube.com/watch?v=KXywk0DGDg8
@szánmonoxid: "az utcán tanultál" mondhatjuk. Fogalmazzunk úgy, hogy mire nekem iskolában meg kellett volna tanulnom egy nyelvet, általában én már levizsgáztam. És ez a testhossznyi előny megmaradt mostanáig, 3 idegen nyelv tekintetében.
Bár valóban nem tanították a magázás történeti elemzését, még én is tisztában vagyok vele hogy egy filmben mikor magáznak és tegeznek.
Épp egy viszonylag kommersz filmet nézek magyarul, és kibxxxxttul illúzióromboló hogy a magadfajta "tanult" idióta képest volt összekombinálni a Mr-t a tegezéssel. ennek alapján úgy tűnik, a hazai fordítóknak fingjuk sincs az angol nyelvről, ha pedig nem vagy képes megkülönböztetni hogy milyen viszonyban vagy egy angollal (nyilván aki Mr-rel kezd az nem fog tegezni, aki pedig Hi-jal indít az jó eséllyel nem fog magázni, függetlenül a névmástól). Gyanítom, az a dicséret a kollégáktól inkább a jó munkahelyi hangulatnak szólt...
@szánmonoxid: "az utcán tanultál" mondhatjuk. Fogalmazzunk úgy, hogy mire nekem iskolában meg kellett volna tanulnom egy nyelvet, általában én már levizsgáztam. És ez a testhossznyi előny megmaradt mostanáig, 3 idegen nyelv tekintetében.
Bár valóban nem tanították a magázás történeti elemzését, még én is tisztában vagyok vele hogy egy filmben mikor magáznak és tegeznek.
Épp egy viszonylag kommersz filmet nézek magyarul, és kibxxxxttul illúzióromboló hogy a magadfajta "tanult" idióta képest volt összekombinálni a Mr-t a tegezéssel. ennek alapján úgy tűnik, a hazai fordítóknak fingjuk sincs az angol nyelvről, ha pedig nem vagy képes megkülönböztetni hogy milyen viszonyban vagy egy angollal (nyilván aki Mr-rel kezd az nem fog tegezni, aki pedig Hi-jal indít az jó eséllyel nem fog magázni, függetlenül a névmástól). Gyanítom, az a dicséret a kollégáktól inkább a jó munkahelyi hangulatnak szólt...
@Ződ2000:
"hát ha nektek tényleg ezt baromságot tanítják a magázásnál és tegezésnél"
Nekünk legalább tanították, de rajtad látszik, hogy max. a faiskolában vagy az utcán tanultál, az angolt csak ugató barmoktól, ezért hajtogatod folyton a faszságaidat.
Tanulj meg legalább alapfokon angolul, mert most láthatóan még az sincs meg, aztán majd gyere vissza, amikor már nem csak hülyeséget leszel képes hajtogatni. Most még ezen a szinten vagy. Gyakorlatilag segghülye vagy az angol nyelvhez. De a helyesírásodat elnézve a magyarhoz is.
A ye-t egyébként használják egy csomó dialektusban, még Amerikában is.
A you alapesetben magázás, te idióta fasz, fogd már fel azzal az egybites agyaddal.
Ha egy amerikai magázni akar, akkor semmit nem kell tennie, csak a you szót használnia, mert az magázás.
Jó lenne már, ha a mákszem agyaddal igyekeznél ezt felfogni. Az általad is hangoztatott, gondolom, a Blaha Lujza téren az utcán tanult Tarzan-szintű angoltudásból eredő faszsággal ellentétben az angolban tegezés nincs, csak magázás van.
Tényleg nem hittem el, hogy ennyi a funkcionális analfabéta az országban, de te azért kezdesz meggyőzni. A szócikket szerintem a te képeddel illusztrálják a Wikipédián.
Ja, ami én angol nyelvi ismereteimet illeti, valahol a felsőfok és az anyanyelvi szint között van. Az amerikai munkatársaim szerint is, persze lehet, hogy azért, mert éltem és dolgoztam is kint.
Ellentétben a tiéddel, ami valahol a nulla és az alapfok között, de jól láthatóan jóval közelebb a nullához.
Csak nem értem, miért bizonygatod ezt ilyen szorgalmasan minden hozzászólásodban, elsőre is elhittük, egyértelműen lejött abból, amit írtál. Amiket azóta írsz, azzal ezt csak tovább erősítgeted. Minden egyes mondatoddal.
@szánmonoxid: hát ha nektek tényleg ezt baromságot tanítják a magázásnál és tegezésnél akkor már értem hogy miért nem képes egy átlagos szinkron fordító bölcsész felfogni hogy tegeznek vagy magáznak egy adott szituban.
Persze értem hogy történetileg miből mi alakult csak az a helyzet hogy az aktuális beszélt angolban kicsit más a helyzet.
Itt most nem arról van szó hogy miből alakult ki (a ye teljesen kihalt a thou-t viszont archaikus magázásként alkalmazzák (tehát pont fordítva mint ahogy írtad (történetileg helyesen), így egy sajátos evolúciót leírva). A lényeg az hogy köznyelvben a thou-t nem használják (ahogy a Ye-t sem). Tök mindegy miből ered a you alapesetben tegezés, ha te komolyan azt hiszed hogy egy átlagos amerikai a laza Hi John! után magáz akkor ott komoly bajok vannak az angol ismereteiddel, ha pedig ezt intézményi szinten tanítják akkor még súlyosabb a helyzet.
Nem én akarok archaizálni ez egy idézet (kortárs alkalmazásból :) ha esetleg nem tűnt volna fel a macskakörnökből), gugli a barátod. A Thou mai köznyelvben akkor szerepel ha valaki archaizálni akar.
Ha egy amerikai magáz akkor azt meg fogja oldani szóhasználattal és megszólítással.
@Ződ2000:
Láthatóan fingod sincs a nyelvészetről.
Mint fentebb már elhangzott, az angolban mindenki magázni fog, a sarki rendőrtől a feleségedig, mert nincs tegező forma, mivel kiveszett. A Bibliában még olvasható, meg egyes régi könyvekben.
Archaizáló kifejezések a brit angolban sem futnak.
"Doth mother know you weareth her drapes?"
Ez meg ráadásul még hibás is, ha már archaizálni akarsz, "you weareth" helyett "thou wearest". A weareth az 3. személy, a you esetében (illetve többe szám minden személyében) a wear forma a helyes az archaizáló nyelvben is.
Talán nem olyasmivel kellene villognod, amihez nem értesz, mert csak az derül ki, mennyire buta vagy.
A gond azzal van, hogy buta vagy, de nagyon észt akarsz osztani, pedig inkább jelentős adományokra szorulnál belőle.
Mint már írták mások, az angolban CSAK magázás és csak Ön van, tegezés és te nincs. Se az amerikaiban, se a britben, se semelyik másikban. Kiveszett.
A magázáson belül van egy lazább forma, amely fordítható tegezésként magyarul, meg van egy kötöttebb, de ettől függetlenül még mindkettő magázás.
Kb. a Józsi, jöjjön már ide! és a Kovács úr, legyen szíves, jöjjön ide! verziónak felel meg a magyarban. De igazi tegezés nincs.
A szinkronok tényleg szarok, de nem vagy legalábbis főleg nem emiatt.
Olaszul elég halványan tudok, de itt eddig angolról volt szó, ne hasonlítsd az almát a körtéhez.
(Oroszban, franciában ugyanúgy azonos nyelvi forma és személyes névmás a T/2 és a magázás, és nem is lehet különbséget tenni, ha már 2 személyhez beszélsz, de írásban sem, mert nem nagybetűzik.)
Kár az idióta politikai tartalmú megjegyzésekért. Pedig nem lenne rossz. Azt hiszem, többet nem fogok innen olvasgatni, mert az idiotizmus lenullázza a színvonalat.
@something in my drink: akkor még egyszer:
Egy adott nyelv akkor is meg tudja oldani egy adott konstrukció használatát, ha a nyelvtani struktúra nem tartalmazza (legyen az magázás vagy folyamatos igeidő). Ez éppúgy igaz a nyelvtanilag nem túl szofisztikált magyar nyelvre, mint a szintén meglehetősen egyszerű angolra. Formálisan nincs a magyarban jövő idejű ragozás (duh, az angolban meg szinte semmilyen). Akkor jövőnk sincs (jajj : ) )? Ott a fogni segédigeként, ahogy számos nyelvben. Az angol tele van külön igeidőkkel sokkal egyszerűbben és logikusabban pl a franciához képest, amely intenzíven használja a ragozást (főleg írásban, de gyakran nem ejtve).
A beszédhelyzet adott (az abból fakadó igények is) és erre minden nyelv megoldást kell hogy adjon (vagy tovább kell fejlesztenie magát, lásd reformkori nyelvújítás).
Egy kis tapasztalattal azonnal tudni fogod hogy egy amerikai rendőr magáz és nem tegez, mert Sir megszólítással kezdi a párbeszédet (is többször is be fogja még illeszteni, a hatás kedvéért). Nem fog bohóckodni holt nyelvi kifejezésekkel (amit eleve a ragozás hiányában nem is tudna annyira egyértelművé tenni) de meg fogja tudni adni a módját, sokkal jobban mint egy átlagos félkegyelmű magyar rendőr. Archaizáló kifejezések az amerikai angolban kifejezetten nem futnak (esetleg mlég rúgnak is bele „Doth mother know you weareth her drapes?”).
Az aemrikaikra jellemző a közvetlenség. A helyzetet tekintve alapvetően a tegező hangnem az alap a You-ra, függetlenül attól, hogy miből származik. De a hivatalos közegben nem csak a hanglejtés más, de a szöveg is utal rá. Csak itthon sokan nem veszik a lapot.
A gond azzal van hogy nem csak a rendőr de egyátlagos magyar fordító sem képes ezt felfogni erről elxeszett szinkronok sokasága tanúskodik, amikor ordít a helyzetről hogy most magázást kellene alkalmaznia a fordítónak, csak úgy veszi ha nincs "Ön" akkor nem is létezhet magázás.
Persze ehhez kell a kontextus és itt nem csak a szövegkörnyezetre gondolok, de a beszédhelyzet ismeretére is. Utóbbi nélkül nehéz megállapítani bármelyik nyelvben, hogy pl egy olasz Voi pl T/2 vagy E/2 magázó alakja (írásban a nagybetű segít). Olyan hogy „maga” (saját privát névmás a hivatalos ) Nyilván ha a kontextus nincs meg, akkor ez éppúgy elsikkad mint az angol E2/T2 megkülönböztetése.
@something in my drink: akkor még egyszer:
Egy adott nyelv akkor is meg tudja oldani egy adott konstrukció használatát, ha a nyelvtani struktúra nem tartalmazza (legyen az magázás vagy folyamatos igeidő). Ez éppúgy igaz a nyelvtanilag nem túl szofisztikált magyar nyelvre, mint a szintén meglehetősen egyszerű angolra. Formálisan nincs a magyarban jövő idejű ragozás (duh, az angolban meg szinte semmilyen). Akkor jövőnk sincs (jajj)? Ott a fogni segédigeként, ahogy számos nyelvben. Az angol tele van külön igeidőkkel sokkal egyszerűbben és logikusabban pl a franciához képest, amely intenzíven használja a ragozást (főleg írásban, de gyakran nem ejtve).
A beszédhelyzet adott (az abból fakadó igények is) és erre minden nyelv megoldást kell hogy adjon (vagy tovább kell fejlesztenie magát, lásd reformkori nyelvújítás).
Egy kis tapasztalattal azonnal tudni fogod hogy egy amerikai rendőr magáz és nem tegez, mert Sir megszólítással kezdi a párbeszédet (is többször is be fogja még illeszteni, a hatás kedvéért). Nem fog bohóckodni holt nyelvi kifejezésekkel (amit eleve a ragozás hiányában nem is tudna annyira egyértelművé tenni) de meg fogja tudni adni a módját, sokkal jobban mint egy átlagos félkegyelmű magyar rendőr. Archaizáló kifejezések az amerikai angolban kifejezetten nem futnak (esetleg mlég rúgnak is bele „Doth mother know you weareth her drapes?” ).
Az aemrikaikra jellemző a közvetlenség. A helyzetet tekintve alapvetően a tegező hangnem az alap a You-ra, függetlenül attól, hogy miből származik. De a hivatalos közegben nem csak a hanglejtés más, de a szöveg is utal rá. Csak itthon sokan nem veszik a lapot.
A gond azzal van hogy nem csak a rendőr de egyátlagos magyar fordító sem képes ezt felfogni erről elxeszett szinkronok sokasága tanúskodik, amikor ordít a helyzetről hogy most magázást kellene alkalmaznia a fordítónak, csak úgy veszi ha nincs "Ön" akkor nem is létezhet magázás.
Persze ehhez kell a kontextus és itt nem csak a szövegkörnyezetre gondolok, de a beszédhelyzet ismeretére is. Utóbbi nélkül nehéz megállapítani bármelyik nyelvben, hogy pl egy olasz Voi pl T/2 vagy E/2 magázó alakja (írásban a nagybetű segít). Olyan hogy „maga” (saját privát névmás a hivatalos ) Nyilván ha a kontextus nincs meg, akkor ez éppúgy elsikkad mint az angol E2/T2 megkülönböztetése.
@Ződ2000:
Lapozd fel a szótárban a "kiveszett" szót, hogy megértsd ezt az idézetet:
"a thou = te (thee, thy, thyne) tegező forma kiveszett"
A magázó forma maradt, annyi változással, hogy a ye tárgyesete, a you vette át az alanyeset szerepét is (ahogy egyes vidékeken az I alanyeset helyett is a me tárgyesetet használják, sőt, a 2. alak helyett is a 3. alakot múlt időként: me gone to shop).
Szóval az, hogy te nem találkoztál vele, csak annyit jelent, hogy nagyon keveset és eléggé alacsony szinten tanultál angolul. Lapozd fel a Bibliát vagy bármelyik 120 évnél régebbi regényt.
"mindenki meg tudja oldani, és tudni fogod hogy egy amerikai vagy angol tegez vagy magáz"
Nem, nem tudja megoldani. Sőt, még azt sem, hogy a you egy vagy több személyre vonatkozik-e, ennélfogva a fordítói szakmában az egyik leggyakrabban felvetett kérdés, hogy a you adott esetben (pl. számítógépes játékoknál, ahol látszik is, hogy hány emberhez beszél a megszólaló) egy vagy több, illetve a nemeket használó nyelvekben még az, hogy férfi-e vagy nő.
Fenti hozzászólásaid alapján kétlem, hogy nálam többet (illetve hogy egyáltalán csak kellően sokat) fordítottál volna bármilyen nyelvről bármilyen nyelvre. És nem, nagyon sok mindennek nincs pontos megfelelője. A nyelvek többek közt épp ettől egyediek.
A szinkronfordítás elég szarul fizetett szakma, leginkább csak kezdők vállalják, nagyon ritka kivétellel.
Viszont ha te azt HISZED (mert ha szerinted tudod, akkor a tévedés még nagyobb), hogy te képes vagy ilyeneket megérteni, akkor a te készülékedben van a hiba.
Az angolban ugyanis NINCS különbség a tegezés és a magázás között, és nyelvtani szempontból csak magázás létezik, a tegezés kihalt. A másik véglet a svéd, ahol csak tegezés van, magázás nincs, ezért tegez az IKEA minden katalógusa magyarul is. Olyan nyelv viszont, ahol az önözésre/magázásra külön szó van, elég kevés létezik, többnyire vagy a T/2, vagy az E/3 formával oldják meg, és a személyes névmás is az adott formához tartozó névmás. Az európai nyelvek közül hirtelen csak a spanyol jut eszembe, ahol van külön szó erre, de a dél-amerikai spanyolban már az is eléggé kiveszőben. A magyarral rokon finnben és észtben sincs.
@Kőműves Kellemetlen: én még köznapi beszélt angolban nem találkoztam Ye és Thou alakokkal,.
Ahogy írtam mindenki meg tudja oldani, és tudni fogod hogy egy amerikai vagy angol tegez vagy magáz, akkor is ha nincs saját ragozása/névmása. De pl a magyar szinkronoknál rendszeresen azt érzem hogy a magar bölcsészek (vagy akiket felvesznek helyettük) ezt nem képesek megérteni.
Ha elég sokat fordítasz nyelvekről rájösz hogy szinte mindennek van megfelelője.
@Ződ2000:
Lehet, hogy félreértetted, az angolban valójában tegezés nem létezik (és ezt az angolszakosok tudják is mind, mert tanítják nekik), a thou = te (thee, thy, thyne) tegező forma kiveszett, és maradt helyette a ye (you, your, yours) magázó forma kissé egyszerűsítve, mert a ye (= ti, ön, önök - egy csomó nyelvben az orosztól a francián át a dél-amerikai spanyolig a T/2 alak egyben az önözés is, tehát mondjuk ha több emberhez beszélsz, akkor nincs különbség a ti és az önök között) is kiveszett. A napokban a Puskás-stadionavató miatt a hírekbe került A dzsungel könyvében még használja Kipling.
Egyébként nem nagyon oldják meg, legalábbis nyelvtani eszközökkel nem, igazából az angolban nincs udvarias forma, a tegezés-magázás max. annyiban nyilvánul meg, hogy Mr./Mrs./Miss/Ms. akárkiként vagy keresztnéven szólítják-e egymást. A "Can I cally you by first name?", illetve a "Call me Steve" a magyar" tegeződhetünk?", illetve "tegeződjünk" megfelelője.
A magyar a folyamatos cselekvést az igekötő nélküli alakokkal oldja meg, a befejezettet az igekötősökkel (olvas - elolvas - kiolvas stb.).
Shakespeare-t tanulni általában már felsőfok közelében vagy után szoktak, előtte nem érdemes, mert csak összezavar. Annyi haszna viszont van, hogy ha Angliában vidékre is elmész, egyes helyeken még ma is úgy beszélnek, ahogy ő írt, nem követték a nyelv városi fejlődését. Illetve hát London külvárosaiba is elég ehhez elmenni, a legkeményebb dialektusok egyikét használják.
Ami a fordítást illeti, arra van külön szak, egyrészt a szakfordítói, ami még 2 év, és felsőfokú nyelvvizsga + felsőfokú végzettség a jelentkezési követelmény, meg - legalábbis az ELTE-n és régen - volt műfordítói képzés is, mivel a fordítás valóban nagyon más, mint amire egy sima bölcsész- vagy angoltanár-képzettség elég lenne, és adottságok is kellenek hozzá a végzettség mellett, bár nyilván vannak olyan ösztönös tehetségek, mint Réz Ádám vagy Göncz Árpád, akiknek ilyen végzettség nélkül is ment. Sajnos, ma az ilyen tehetségek, ha vannak, éhen halnak, mert elviszik előlük a munkát a fillérekért dolgozó tehetségtelenek, és készítik a csapnivaló minőségű, magyarságú és helyesírású fordításokat, mert a kiadók nem a minőséget, hanem csak az árat meg a határidőt nézik. Pedig a jó fordításhoz idő is kell, van, amikor napokkal később ugrik be egy frappáns fordulat, aminél a jó fordító visszalapoz és beírja (már ha nála van még a fordítandó anyag), a rossz meg nem.
(Az megint más kérdés, hogy az emberek többsége lelkiismeretlen, trehány a munkájában is.)
@Szóra kész Szókratész:
Na, ma pl. Kormorán Memory Band a Backstage-ben.
Ha érdekel. :-)
@nemecsekerno_007:
Nyuszika, te jöttél faszságokkal, most meg sírsz, ha az orrod alá dörgölik, mennyire buta segg vagy?
Szopni jársz ide?
@Kőműves Kellemetlen: sajnos Magyarorszgáon mindenki ahhoz nem ért amiből diplomája van... :)
Magyarázta már nekem angol szakos bölcsész hogy az angolban nem létezik magázás... Pedig ugyanúgy megoldják mint ahogy nekünk is van folyamatos cselekvésünk igeidő nélkül...
Sajnos Shakespeart tanuéni évekikg nem a legjobb módja annak hogy felkészüljön egy hollywoodi film fordítására (kivéve persze ha a Romeo+Juletre kapott megbízást:) ).
Irtózatosan hiányos a magyar bölcsészek nyelv és kultúrális ismerete és néha kifejezetten dogmák veszik elejét, hogy színvonalas fordítás készüljön.
@Kőműves Kellemetlen: Ugggyan, ki beszélt a mindenről?
35 éve, amikor a csipám nyíladozni kezdett, nem naponta száz lemez állt házhoz, hanem száznaponta egy, és az se egyszerűen, nem kellett a minden értelmezésével stresszelődni. A Scorpions, az Accept meg a Black Sabbath nem volt egy agysebészet - az allegóriák és Ady-féle szimbolizmus után pedig az se volt hétpecsétes titok egy kamasz számára, hogy a cicus esetleg mást is jelenthet.
@midnight coder:
Lehet, hogy igazad van, van kb. 200 ország a világon, legalább a felének nem ismerem a himnuszát, pedig volt olyan tripla CD-m, amin az összes akkorié rajta volt rövid változatban. Nem volt túl szórakoztató hallgatni, nem is hallgattam végig soha.
Igazad van, nem kvint, amire gondoltam, hanem kisszext, a (szintén kis)szeptimet ki is hagytam.
@dr. mesterséges színezék:
Nem tudom, mikor kezdtél el angolul tanulni, és hány éve műveled, de amikor diplomás fordítók, akik azért nálad valószínűleg jóval több időt és energiát fektettek az angolba, ráadásul egyetemen X évig ezt tanulták fő szakként, időnként iszonyatos baromságokat fordítanak, azért nem fogadnék arra, hogy te mindent helyesen megértesz.
(Az Index maguktól elszállt "nagytudású" botcsinálta firkászait, akik szintén azt hiszik, hogy jól tudnak angolul - kezdve a legnagyképűbb majom sixxszel, aki a debreceni (akkor még KLTE) egyetemen nem volt képes elvégezni az angol szakot, csak később főiskola szinten -, nem is említem.)
@konrada:
"Mint a hülye drukkereknek a Soho Party szerintem minősíthetetlenül sz.r száma."
Hm, van, amiben egyetértünk.
@Szóra kész Szókratész:
Én nagyon régóta szeretem a Kormoránt, még a 80-as évektől. Megvan az első lemezük is. Akkor Koltay még nem volt szélsőjobbos barom és ekkora seggnyaló, mint most.
Bár a hasonló zenét alkotó Gépfoklórt (amiből aztán a Barbaro lett némi átalakulás után) jobban szerettem akkor is. Azt nem tudom, nekik lemezen is kijött-e az egyetlen albumuk, nekem kazettán van meg.
Szoktam járni Kormorán-koncertekre, bár most igazából már 3 Kormorán van, annak egykori tagjaiból (Örökség a pár éve kivált, Kormorán Memory Band a régen kivált tagokból), és pont a Kormorán névre hallgató a leggyengébb.
@nemecsekerno_007:
Azt tudtad, hogy Kóka doktor a Fidesz embere, milliárdos üzleteket boltol évente az O1Gecigánnyal és tolvajbandájával, és időnként viszik magukkal a kormányjáratokon?
@kgaba82:
A Ha én rózsa volnék egy népdal (Megkötöm lovamat) dallamára írt szöveg, és semmi köze 1956-hoz, ezt csak 1989 után fogták rá, Bodri Janka meg nem tiltakozott, mert pénzt látott az ötletben. Utólag mindig könnyű partizánnak lenni.
A Nemzeti dal (a címekben a magyarban csak az első szó nagybetű) szövegében még rendben is lenne, de nincs rá dallam, illetve amit Tolcsvay írt rá, az szar, még szarabb, mint a mostani himnuszunk.
A Klapka-induló lelkesítő, lendületes dallam és szöveg (csaták hevében született - mint a Marseillaise, régi magyar címén, Verseghy fordításában Marszíliai ének - 1849-ben Komárom várában, Egressy Béni épp ott katonáskodott) könnyen énekelhető, és az egész ország ismeri, talán a harmadik versszakát kivéve, de azt úgyis ki kéne hagyni énekléskor, mert a Klapka György ritmusban nem csereszabatos sem az Orbán Viktor, sem az O1Gecigány névvel.
Persze ha már mindenképp Petőfi kell, akkor inkább a Falu végén kurta kocsma. Közelebb áll a magyar néplélekhez, mint a Nemzeti dal.
Vagy lehetne József Attilától a Tudod, hogy nincs bocsánat a Kaláka megzenésítette verzióban. Lassúnak lassú, de mégsem depressziós, mint a Himnusz.
Esetleg a Hetedik HBB-féle változata, az meg azért jó, mert egy hangon van elmondva/szavalva, nem kell hozzá énekelni tudni, szerencsére Hobo nem is tud.
történelmi stúdióblog
Page Not Found Top 10
Page Not Found Top 10
Utolsó kommentek:
Boer Enikő Anna 2022.02.18. 17:40:35
Bejegyzés: Top 10: a 2000-es évek emblematikus külföldi slágerei
ungabunga 2020.11.13. 10:43:13
Bejegyzés: Top 10: az Eb-történelem legnagyobb szemétségei
ungabunga 2020.11.13. 10:29:10
Bejegyzés: Top 10: az Eb-történelem legnagyobb szemétségei
exterminador 2020.05.28. 18:41:41
www.youtube.com/watch?v=KXywk0DGDg8
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.01.10. 19:25:06
Bár valóban nem tanították a magázás történeti elemzését, még én is tisztában vagyok vele hogy egy filmben mikor magáznak és tegeznek.
Épp egy viszonylag kommersz filmet nézek magyarul, és kibxxxxttul illúzióromboló hogy a magadfajta "tanult" idióta képest volt összekombinálni a Mr-t a tegezéssel. ennek alapján úgy tűnik, a hazai fordítóknak fingjuk sincs az angol nyelvről, ha pedig nem vagy képes megkülönböztetni hogy milyen viszonyban vagy egy angollal (nyilván aki Mr-rel kezd az nem fog tegezni, aki pedig Hi-jal indít az jó eséllyel nem fog magázni, függetlenül a névmástól). Gyanítom, az a dicséret a kollégáktól inkább a jó munkahelyi hangulatnak szólt...
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Ződ2000 · http://egzostive.com 2020.01.10. 19:25:06
Bár valóban nem tanították a magázás történeti elemzését, még én is tisztában vagyok vele hogy egy filmben mikor magáznak és tegeznek.
Épp egy viszonylag kommersz filmet nézek magyarul, és kibxxxxttul illúzióromboló hogy a magadfajta "tanult" idióta képest volt összekombinálni a Mr-t a tegezéssel. ennek alapján úgy tűnik, a hazai fordítóknak fingjuk sincs az angol nyelvről, ha pedig nem vagy képes megkülönböztetni hogy milyen viszonyban vagy egy angollal (nyilván aki Mr-rel kezd az nem fog tegezni, aki pedig Hi-jal indít az jó eséllyel nem fog magázni, függetlenül a névmástól). Gyanítom, az a dicséret a kollégáktól inkább a jó munkahelyi hangulatnak szólt...
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
szánmonoxid 2019.12.27. 03:55:01
"hát ha nektek tényleg ezt baromságot tanítják a magázásnál és tegezésnél"
Nekünk legalább tanították, de rajtad látszik, hogy max. a faiskolában vagy az utcán tanultál, az angolt csak ugató barmoktól, ezért hajtogatod folyton a faszságaidat.
Tanulj meg legalább alapfokon angolul, mert most láthatóan még az sincs meg, aztán majd gyere vissza, amikor már nem csak hülyeséget leszel képes hajtogatni. Most még ezen a szinten vagy. Gyakorlatilag segghülye vagy az angol nyelvhez. De a helyesírásodat elnézve a magyarhoz is.
A ye-t egyébként használják egy csomó dialektusban, még Amerikában is.
A you alapesetben magázás, te idióta fasz, fogd már fel azzal az egybites agyaddal.
Ha egy amerikai magázni akar, akkor semmit nem kell tennie, csak a you szót használnia, mert az magázás.
Jó lenne már, ha a mákszem agyaddal igyekeznél ezt felfogni. Az általad is hangoztatott, gondolom, a Blaha Lujza téren az utcán tanult Tarzan-szintű angoltudásból eredő faszsággal ellentétben az angolban tegezés nincs, csak magázás van.
Tényleg nem hittem el, hogy ennyi a funkcionális analfabéta az országban, de te azért kezdesz meggyőzni. A szócikket szerintem a te képeddel illusztrálják a Wikipédián.
Ja, ami én angol nyelvi ismereteimet illeti, valahol a felsőfok és az anyanyelvi szint között van. Az amerikai munkatársaim szerint is, persze lehet, hogy azért, mert éltem és dolgoztam is kint.
Ellentétben a tiéddel, ami valahol a nulla és az alapfok között, de jól láthatóan jóval közelebb a nullához.
Csak nem értem, miért bizonygatod ezt ilyen szorgalmasan minden hozzászólásodban, elsőre is elhittük, egyértelműen lejött abból, amit írtál. Amiket azóta írsz, azzal ezt csak tovább erősítgeted. Minden egyes mondatoddal.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.12.24. 23:36:56
Persze értem hogy történetileg miből mi alakult csak az a helyzet hogy az aktuális beszélt angolban kicsit más a helyzet.
Itt most nem arról van szó hogy miből alakult ki (a ye teljesen kihalt a thou-t viszont archaikus magázásként alkalmazzák (tehát pont fordítva mint ahogy írtad (történetileg helyesen), így egy sajátos evolúciót leírva). A lényeg az hogy köznyelvben a thou-t nem használják (ahogy a Ye-t sem). Tök mindegy miből ered a you alapesetben tegezés, ha te komolyan azt hiszed hogy egy átlagos amerikai a laza Hi John! után magáz akkor ott komoly bajok vannak az angol ismereteiddel, ha pedig ezt intézményi szinten tanítják akkor még súlyosabb a helyzet.
Nem én akarok archaizálni ez egy idézet (kortárs alkalmazásból :) ha esetleg nem tűnt volna fel a macskakörnökből), gugli a barátod. A Thou mai köznyelvben akkor szerepel ha valaki archaizálni akar.
Ha egy amerikai magáz akkor azt meg fogja oldani szóhasználattal és megszólítással.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
szánmonoxid 2019.12.20. 03:41:55
Láthatóan fingod sincs a nyelvészetről.
Mint fentebb már elhangzott, az angolban mindenki magázni fog, a sarki rendőrtől a feleségedig, mert nincs tegező forma, mivel kiveszett. A Bibliában még olvasható, meg egyes régi könyvekben.
Archaizáló kifejezések a brit angolban sem futnak.
"Doth mother know you weareth her drapes?"
Ez meg ráadásul még hibás is, ha már archaizálni akarsz, "you weareth" helyett "thou wearest". A weareth az 3. személy, a you esetében (illetve többe szám minden személyében) a wear forma a helyes az archaizáló nyelvben is.
Talán nem olyasmivel kellene villognod, amihez nem értesz, mert csak az derül ki, mennyire buta vagy.
A gond azzal van, hogy buta vagy, de nagyon észt akarsz osztani, pedig inkább jelentős adományokra szorulnál belőle.
Mint már írták mások, az angolban CSAK magázás és csak Ön van, tegezés és te nincs. Se az amerikaiban, se a britben, se semelyik másikban. Kiveszett.
A magázáson belül van egy lazább forma, amely fordítható tegezésként magyarul, meg van egy kötöttebb, de ettől függetlenül még mindkettő magázás.
Kb. a Józsi, jöjjön már ide! és a Kovács úr, legyen szíves, jöjjön ide! verziónak felel meg a magyarban. De igazi tegezés nincs.
A szinkronok tényleg szarok, de nem vagy legalábbis főleg nem emiatt.
Olaszul elég halványan tudok, de itt eddig angolról volt szó, ne hasonlítsd az almát a körtéhez.
(Oroszban, franciában ugyanúgy azonos nyelvi forma és személyes névmás a T/2 és a magázás, és nem is lehet különbséget tenni, ha már 2 személyhez beszélsz, de írásban sem, mert nem nagybetűzik.)
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Szilágyi Imre 2019.11.29. 13:31:06
Bejegyzés: Top 10: a vébétörténelem legnagyobb szemétségei
Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.11.28. 13:08:32
Egy adott nyelv akkor is meg tudja oldani egy adott konstrukció használatát, ha a nyelvtani struktúra nem tartalmazza (legyen az magázás vagy folyamatos igeidő). Ez éppúgy igaz a nyelvtanilag nem túl szofisztikált magyar nyelvre, mint a szintén meglehetősen egyszerű angolra. Formálisan nincs a magyarban jövő idejű ragozás (duh, az angolban meg szinte semmilyen). Akkor jövőnk sincs (jajj : ) )? Ott a fogni segédigeként, ahogy számos nyelvben. Az angol tele van külön igeidőkkel sokkal egyszerűbben és logikusabban pl a franciához képest, amely intenzíven használja a ragozást (főleg írásban, de gyakran nem ejtve).
A beszédhelyzet adott (az abból fakadó igények is) és erre minden nyelv megoldást kell hogy adjon (vagy tovább kell fejlesztenie magát, lásd reformkori nyelvújítás).
Egy kis tapasztalattal azonnal tudni fogod hogy egy amerikai rendőr magáz és nem tegez, mert Sir megszólítással kezdi a párbeszédet (is többször is be fogja még illeszteni, a hatás kedvéért). Nem fog bohóckodni holt nyelvi kifejezésekkel (amit eleve a ragozás hiányában nem is tudna annyira egyértelművé tenni) de meg fogja tudni adni a módját, sokkal jobban mint egy átlagos félkegyelmű magyar rendőr. Archaizáló kifejezések az amerikai angolban kifejezetten nem futnak (esetleg mlég rúgnak is bele „Doth mother know you weareth her drapes?”).
Az aemrikaikra jellemző a közvetlenség. A helyzetet tekintve alapvetően a tegező hangnem az alap a You-ra, függetlenül attól, hogy miből származik. De a hivatalos közegben nem csak a hanglejtés más, de a szöveg is utal rá. Csak itthon sokan nem veszik a lapot.
A gond azzal van hogy nem csak a rendőr de egyátlagos magyar fordító sem képes ezt felfogni erről elxeszett szinkronok sokasága tanúskodik, amikor ordít a helyzetről hogy most magázást kellene alkalmaznia a fordítónak, csak úgy veszi ha nincs "Ön" akkor nem is létezhet magázás.
Persze ehhez kell a kontextus és itt nem csak a szövegkörnyezetre gondolok, de a beszédhelyzet ismeretére is. Utóbbi nélkül nehéz megállapítani bármelyik nyelvben, hogy pl egy olasz Voi pl T/2 vagy E/2 magázó alakja (írásban a nagybetű segít). Olyan hogy „maga” (saját privát névmás a hivatalos ) Nyilván ha a kontextus nincs meg, akkor ez éppúgy elsikkad mint az angol E2/T2 megkülönböztetése.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.11.28. 13:05:21
Egy adott nyelv akkor is meg tudja oldani egy adott konstrukció használatát, ha a nyelvtani struktúra nem tartalmazza (legyen az magázás vagy folyamatos igeidő). Ez éppúgy igaz a nyelvtanilag nem túl szofisztikált magyar nyelvre, mint a szintén meglehetősen egyszerű angolra. Formálisan nincs a magyarban jövő idejű ragozás (duh, az angolban meg szinte semmilyen). Akkor jövőnk sincs (jajj)? Ott a fogni segédigeként, ahogy számos nyelvben. Az angol tele van külön igeidőkkel sokkal egyszerűbben és logikusabban pl a franciához képest, amely intenzíven használja a ragozást (főleg írásban, de gyakran nem ejtve).
A beszédhelyzet adott (az abból fakadó igények is) és erre minden nyelv megoldást kell hogy adjon (vagy tovább kell fejlesztenie magát, lásd reformkori nyelvújítás).
Egy kis tapasztalattal azonnal tudni fogod hogy egy amerikai rendőr magáz és nem tegez, mert Sir megszólítással kezdi a párbeszédet (is többször is be fogja még illeszteni, a hatás kedvéért). Nem fog bohóckodni holt nyelvi kifejezésekkel (amit eleve a ragozás hiányában nem is tudna annyira egyértelművé tenni) de meg fogja tudni adni a módját, sokkal jobban mint egy átlagos félkegyelmű magyar rendőr. Archaizáló kifejezések az amerikai angolban kifejezetten nem futnak (esetleg mlég rúgnak is bele „Doth mother know you weareth her drapes?” ).
Az aemrikaikra jellemző a közvetlenség. A helyzetet tekintve alapvetően a tegező hangnem az alap a You-ra, függetlenül attól, hogy miből származik. De a hivatalos közegben nem csak a hanglejtés más, de a szöveg is utal rá. Csak itthon sokan nem veszik a lapot.
A gond azzal van hogy nem csak a rendőr de egyátlagos magyar fordító sem képes ezt felfogni erről elxeszett szinkronok sokasága tanúskodik, amikor ordít a helyzetről hogy most magázást kellene alkalmaznia a fordítónak, csak úgy veszi ha nincs "Ön" akkor nem is létezhet magázás.
Persze ehhez kell a kontextus és itt nem csak a szövegkörnyezetre gondolok, de a beszédhelyzet ismeretére is. Utóbbi nélkül nehéz megállapítani bármelyik nyelvben, hogy pl egy olasz Voi pl T/2 vagy E/2 magázó alakja (írásban a nagybetű segít). Olyan hogy „maga” (saját privát névmás a hivatalos ) Nyilván ha a kontextus nincs meg, akkor ez éppúgy elsikkad mint az angol E2/T2 megkülönböztetése.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
something in my drink 2019.11.28. 01:55:32
Lapozd fel a szótárban a "kiveszett" szót, hogy megértsd ezt az idézetet:
"a thou = te (thee, thy, thyne) tegező forma kiveszett"
A magázó forma maradt, annyi változással, hogy a ye tárgyesete, a you vette át az alanyeset szerepét is (ahogy egyes vidékeken az I alanyeset helyett is a me tárgyesetet használják, sőt, a 2. alak helyett is a 3. alakot múlt időként: me gone to shop).
Szóval az, hogy te nem találkoztál vele, csak annyit jelent, hogy nagyon keveset és eléggé alacsony szinten tanultál angolul. Lapozd fel a Bibliát vagy bármelyik 120 évnél régebbi regényt.
"mindenki meg tudja oldani, és tudni fogod hogy egy amerikai vagy angol tegez vagy magáz"
Nem, nem tudja megoldani. Sőt, még azt sem, hogy a you egy vagy több személyre vonatkozik-e, ennélfogva a fordítói szakmában az egyik leggyakrabban felvetett kérdés, hogy a you adott esetben (pl. számítógépes játékoknál, ahol látszik is, hogy hány emberhez beszél a megszólaló) egy vagy több, illetve a nemeket használó nyelvekben még az, hogy férfi-e vagy nő.
Fenti hozzászólásaid alapján kétlem, hogy nálam többet (illetve hogy egyáltalán csak kellően sokat) fordítottál volna bármilyen nyelvről bármilyen nyelvre. És nem, nagyon sok mindennek nincs pontos megfelelője. A nyelvek többek közt épp ettől egyediek.
A szinkronfordítás elég szarul fizetett szakma, leginkább csak kezdők vállalják, nagyon ritka kivétellel.
Viszont ha te azt HISZED (mert ha szerinted tudod, akkor a tévedés még nagyobb), hogy te képes vagy ilyeneket megérteni, akkor a te készülékedben van a hiba.
Az angolban ugyanis NINCS különbség a tegezés és a magázás között, és nyelvtani szempontból csak magázás létezik, a tegezés kihalt. A másik véglet a svéd, ahol csak tegezés van, magázás nincs, ezért tegez az IKEA minden katalógusa magyarul is. Olyan nyelv viszont, ahol az önözésre/magázásra külön szó van, elég kevés létezik, többnyire vagy a T/2, vagy az E/3 formával oldják meg, és a személyes névmás is az adott formához tartozó névmás. Az európai nyelvek közül hirtelen csak a spanyol jut eszembe, ahol van külön szó erre, de a dél-amerikai spanyolban már az is eléggé kiveszőben. A magyarral rokon finnben és észtben sincs.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.11.22. 21:28:53
Ahogy írtam mindenki meg tudja oldani, és tudni fogod hogy egy amerikai vagy angol tegez vagy magáz, akkor is ha nincs saját ragozása/névmása. De pl a magyar szinkronoknál rendszeresen azt érzem hogy a magar bölcsészek (vagy akiket felvesznek helyettük) ezt nem képesek megérteni.
Ha elég sokat fordítasz nyelvekről rájösz hogy szinte mindennek van megfelelője.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Kőműves Kellemetlen 2019.11.22. 15:32:07
Lehet, hogy félreértetted, az angolban valójában tegezés nem létezik (és ezt az angolszakosok tudják is mind, mert tanítják nekik), a thou = te (thee, thy, thyne) tegező forma kiveszett, és maradt helyette a ye (you, your, yours) magázó forma kissé egyszerűsítve, mert a ye (= ti, ön, önök - egy csomó nyelvben az orosztól a francián át a dél-amerikai spanyolig a T/2 alak egyben az önözés is, tehát mondjuk ha több emberhez beszélsz, akkor nincs különbség a ti és az önök között) is kiveszett. A napokban a Puskás-stadionavató miatt a hírekbe került A dzsungel könyvében még használja Kipling.
Egyébként nem nagyon oldják meg, legalábbis nyelvtani eszközökkel nem, igazából az angolban nincs udvarias forma, a tegezés-magázás max. annyiban nyilvánul meg, hogy Mr./Mrs./Miss/Ms. akárkiként vagy keresztnéven szólítják-e egymást. A "Can I cally you by first name?", illetve a "Call me Steve" a magyar" tegeződhetünk?", illetve "tegeződjünk" megfelelője.
A magyar a folyamatos cselekvést az igekötő nélküli alakokkal oldja meg, a befejezettet az igekötősökkel (olvas - elolvas - kiolvas stb.).
Shakespeare-t tanulni általában már felsőfok közelében vagy után szoktak, előtte nem érdemes, mert csak összezavar. Annyi haszna viszont van, hogy ha Angliában vidékre is elmész, egyes helyeken még ma is úgy beszélnek, ahogy ő írt, nem követték a nyelv városi fejlődését. Illetve hát London külvárosaiba is elég ehhez elmenni, a legkeményebb dialektusok egyikét használják.
Ami a fordítást illeti, arra van külön szak, egyrészt a szakfordítói, ami még 2 év, és felsőfokú nyelvvizsga + felsőfokú végzettség a jelentkezési követelmény, meg - legalábbis az ELTE-n és régen - volt műfordítói képzés is, mivel a fordítás valóban nagyon más, mint amire egy sima bölcsész- vagy angoltanár-képzettség elég lenne, és adottságok is kellenek hozzá a végzettség mellett, bár nyilván vannak olyan ösztönös tehetségek, mint Réz Ádám vagy Göncz Árpád, akiknek ilyen végzettség nélkül is ment. Sajnos, ma az ilyen tehetségek, ha vannak, éhen halnak, mert elviszik előlük a munkát a fillérekért dolgozó tehetségtelenek, és készítik a csapnivaló minőségű, magyarságú és helyesírású fordításokat, mert a kiadók nem a minőséget, hanem csak az árat meg a határidőt nézik. Pedig a jó fordításhoz idő is kell, van, amikor napokkal később ugrik be egy frappáns fordulat, aminél a jó fordító visszalapoz és beírja (már ha nála van még a fordítandó anyag), a rossz meg nem.
(Az megint más kérdés, hogy az emberek többsége lelkiismeretlen, trehány a munkájában is.)
@Szóra kész Szókratész:
Na, ma pl. Kormorán Memory Band a Backstage-ben.
Ha érdekel. :-)
@nemecsekerno_007:
Nyuszika, te jöttél faszságokkal, most meg sírsz, ha az orrod alá dörgölik, mennyire buta segg vagy?
Szopni jársz ide?
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
nemecsekerno_007 2019.11.21. 12:08:30
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.11.21. 09:40:58
Magyarázta már nekem angol szakos bölcsész hogy az angolban nem létezik magázás... Pedig ugyanúgy megoldják mint ahogy nekünk is van folyamatos cselekvésünk igeidő nélkül...
Sajnos Shakespeart tanuéni évekikg nem a legjobb módja annak hogy felkészüljön egy hollywoodi film fordítására (kivéve persze ha a Romeo+Juletre kapott megbízást:) ).
Irtózatosan hiányos a magyar bölcsészek nyelv és kultúrális ismerete és néha kifejezetten dogmák veszik elejét, hogy színvonalas fordítás készüljön.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
dr. mesterséges színezék 2019.11.21. 08:40:57
35 éve, amikor a csipám nyíladozni kezdett, nem naponta száz lemez állt házhoz, hanem száznaponta egy, és az se egyszerűen, nem kellett a minden értelmezésével stresszelődni. A Scorpions, az Accept meg a Black Sabbath nem volt egy agysebészet - az allegóriák és Ady-féle szimbolizmus után pedig az se volt hétpecsétes titok egy kamasz számára, hogy a cicus esetleg mást is jelenthet.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
Kőműves Kellemetlen 2019.11.21. 05:47:23
Lehet, hogy igazad van, van kb. 200 ország a világon, legalább a felének nem ismerem a himnuszát, pedig volt olyan tripla CD-m, amin az összes akkorié rajta volt rövid változatban. Nem volt túl szórakoztató hallgatni, nem is hallgattam végig soha.
Igazad van, nem kvint, amire gondoltam, hanem kisszext, a (szintén kis)szeptimet ki is hagytam.
@dr. mesterséges színezék:
Nem tudom, mikor kezdtél el angolul tanulni, és hány éve műveled, de amikor diplomás fordítók, akik azért nálad valószínűleg jóval több időt és energiát fektettek az angolba, ráadásul egyetemen X évig ezt tanulták fő szakként, időnként iszonyatos baromságokat fordítanak, azért nem fogadnék arra, hogy te mindent helyesen megértesz.
(Az Index maguktól elszállt "nagytudású" botcsinálta firkászait, akik szintén azt hiszik, hogy jól tudnak angolul - kezdve a legnagyképűbb majom sixxszel, aki a debreceni (akkor még KLTE) egyetemen nem volt képes elvégezni az angol szakot, csak később főiskola szinten -, nem is említem.)
@konrada:
"Mint a hülye drukkereknek a Soho Party szerintem minősíthetetlenül sz.r száma."
Hm, van, amiben egyetértünk.
@Szóra kész Szókratész:
Én nagyon régóta szeretem a Kormoránt, még a 80-as évektől. Megvan az első lemezük is. Akkor Koltay még nem volt szélsőjobbos barom és ekkora seggnyaló, mint most.
Bár a hasonló zenét alkotó Gépfoklórt (amiből aztán a Barbaro lett némi átalakulás után) jobban szerettem akkor is. Azt nem tudom, nekik lemezen is kijött-e az egyetlen albumuk, nekem kazettán van meg.
Szoktam járni Kormorán-koncertekre, bár most igazából már 3 Kormorán van, annak egykori tagjaiból (Örökség a pár éve kivált, Kormorán Memory Band a régen kivált tagokból), és pont a Kormorán névre hallgató a leggyengébb.
@nemecsekerno_007:
Azt tudtad, hogy Kóka doktor a Fidesz embere, milliárdos üzleteket boltol évente az O1Gecigánnyal és tolvajbandájával, és időnként viszik magukkal a kormányjáratokon?
@kgaba82:
A Ha én rózsa volnék egy népdal (Megkötöm lovamat) dallamára írt szöveg, és semmi köze 1956-hoz, ezt csak 1989 után fogták rá, Bodri Janka meg nem tiltakozott, mert pénzt látott az ötletben. Utólag mindig könnyű partizánnak lenni.
A Nemzeti dal (a címekben a magyarban csak az első szó nagybetű) szövegében még rendben is lenne, de nincs rá dallam, illetve amit Tolcsvay írt rá, az szar, még szarabb, mint a mostani himnuszunk.
A Klapka-induló lelkesítő, lendületes dallam és szöveg (csaták hevében született - mint a Marseillaise, régi magyar címén, Verseghy fordításában Marszíliai ének - 1849-ben Komárom várában, Egressy Béni épp ott katonáskodott) könnyen énekelhető, és az egész ország ismeri, talán a harmadik versszakát kivéve, de azt úgyis ki kéne hagyni énekléskor, mert a Klapka György ritmusban nem csereszabatos sem az Orbán Viktor, sem az O1Gecigány névvel.
Persze ha már mindenképp Petőfi kell, akkor inkább a Falu végén kurta kocsma. Közelebb áll a magyar néplélekhez, mint a Nemzeti dal.
Vagy lehetne József Attilától a Tudod, hogy nincs bocsánat a Kaláka megzenésítette verzióban. Lassúnak lassú, de mégsem depressziós, mint a Himnusz.
Esetleg a Hetedik HBB-féle változata, az meg azért jó, mert egy hangon van elmondva/szavalva, nem kell hozzá énekelni tudni, szerencsére Hobo nem is tud.
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai
dare 2019.11.20. 19:09:31
Bejegyzés: Top 10: a magyarság alternatív himnuszai