történelmi stúdióblog

Page Not Found Top 10

1848-as Galaktikusok–Rendszerváltás utáni politikusválogatottunk 9-0

2013. július 05. - Page Not Found Top 10

Miután Konrád György a szárszói találkozón miniszterelnököt jelölt, összeraktuk rendszerváltás utáni politikusválogatottunk és összeeresztettük az 1848-as Galaktikusokkal. Batthyány vs. Medgyessy, Kossuth vs. Matolcsy, Széchenyi vs. Némethné és így tovább! Lehet beszavazni kimaradókat. A miniszteri párharcokat posztról posztra elemző  tanulmányunk megírását a Soros Alapítvány ösztöndíja és Suchman Tamás kötcsei lecsója támogatta.

Csunderlik Péter-Pető Péter

batthyany-kormany.jpgMost persze jogos a kérdés, hogy az 1990 utáni garnitúránk miként jutott be a döntőbe, de erre a Harrach Péter-i értelemben vett igazságosság a magyarázat, amelynek levezetése nagyobb logikai bravúrokat igényel, mint amikor Szent Tamás öt lépcsőben bizonyította Isten létét: egyből a fináléban kezdett, miként Jeszenszky Géza a fegyverbizniszben. Nem akartuk, hogy az együttes elfáradjon a nagy találkozóra, aztán a játékosok lenyilatkozhassák, hogy az ellenfélnek több ideje volt pihenni, amúgy túlzottan (kedvenc!) akartak, de ez végül görcsösségbe csapott át, beszaladt a tizenhatosra Szőr Kenó, továbbá nem fújták a bírók a hazai pályát. Persze az utóbbit nehéz is lett volna bemondani, mert speciel itt mindenki otthon játszott. És nem titok: attól is féltünk, hogy ha a rendszerváltás utáni gárdát betesszük valamelyik csoportba, úgy felpofozzák, mint a Kincs, ami nincs statisztáiból rekrutált Tahitit a Konföderációs Kupán, pedig azokat a futballrajongókat legalább volt miért szeretni.

orban-torgyan_ii.jpgÍgy is meglett a baj. Merthogy a különös lebonyolításnak köszönhetően a döntőben szembejött az 1848-as Galaktikusok című csapat. Ez kábé olyan, mint ha a Szomszédok Kutya bácsiját benyomnánk egy az egyezni LeBron Jamesszel az NBA-ben. Pedig a Rendszerváltás utáni válogatottunkat „államtitkárnak” becézett cserékkel is igyekeztünk frissíteni. Hiába. Hanyatlásembléma azoknak is, akik az egykori és a mostani slágerlistákat összevetve sem hisznek még a hanyatláselméletekben. „1848, te csillag!” – kiáltotta világgá az akkori szócső, Petőfi. „El vagyok ragadtatva a munkámtól” – tette hozzá az alkirály Kerényi.

1. Miniszterelnök: Batthyány Lajos-Medgyessy Péter 1-0

Batthyány Lajos.jpgHa azt vesszük, igazságtalan párosítás, mert Batthyány Lajosnak első magyar miniszterelnökként még nem kellett semmit visszaadni a tizenharmadik nyugdíjtól a csocsódíjig, másfelől meg neki és kormányának nem a márciusi havat kellett az utakról eltakarítani, hanem a modern magyar nemzetet megteremteni. És nem úgy, hogy hozzák be az osztrák hókotrókat, hanem éppen hogy vigyék ki őket. A 12 pont volt a Batthyány-kormány szociális népszavazása, az elsöprő siker után pedig jött a kinevezés és az áprilisi törvények: közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, nemzetőrség, sajtószabadság, unió Erdéllyel és így tovább. Ezt nevezzük törvénygyárnak, amellyel bármelyikünk örömmel haknizna a tévében. „Jól gondolom, hogy ez egy emberfeletti munka?” – kérdezte Gajdics Ottó is Batthyány Lajost a Péntek 8 hardtalkjában. „Ez ember előtt kalapot veszünk, a legváratlanabb körülményekben is éleslátású, mint a hiúz, maga elhatározásában sebes, mint a villám, s aztán szilárd és hajthatatlan, mintha minden idege vasból volna” – ezt pedig nem Obersovszky Péter mondta Batthyányról a Magyar Televízió elektronikus jegyzetmagazinjában, hanem a Page not foundnál is nagyobb hatásfokkal címkéző Kossuth Lajos. 1849. október 6-án végezték ki az első magyar miniszterelnököt. Utolsó mondata az volt: „Éljen a haza!” Nem bakizott bele, ki tudta mondani.

Medgyessy Péter.jpgSajnos Orbán Viktor a bemelegítésnél megsérült, Gyurcsány Ferenc lemondta a szereplést, de így is erős maradt a csapat, mert helyette a választási ígéreteit betartó Medgyessy Péter lépett pályára, az egykori szuperkémből lett friderikuszi rendes pasas, akit a Fidesz belehajszolt az osztogatásba. Az ember, aki a 2002-es kampányban ilyenekkel köszönt be, hogy tudniillik: „Az új kormány visszaadja a nyugdíjasoknak azt az 52 milliárd forintot, amelyet a Fidesz-kormány 1998-ban megvont tőlük.” Ezzel az idők végezetéig jó lehet egy tanácsadói posztra, mert spec most meg az ígéret megy, hogy a 65 éven felülieknek nem kell majd gyorsvonati pótjegyet venni, s erre a 150 forintos ügyre kampányt lehet építeni, miközben a fiatalok úgy menekülnek az országból, mint Magyar Hírlap-előfizető erkölcstanár az Alföldi-előadás elől. Persze Medgyessyre nem ezért emlékezünk, még csak nem is a dicsőséges 100 nap meg a közjogi pakk miatt, hanem az útelágazódúteéáútelajé szóval ápolt rövid, de zaklatott viszonya miatt. Valami ilyesmi lehetett a Madonna-Sean Penn házasság. A jóléti rendszerváltást a Szoci Nyugdíjast kivéve már mindenki elfeledte, pedig az segít megérteni, miért kell megvédeni a rezsicsökkentést.

2. Igazságügyminiszter: Deák Ferenc–Balsai István 2-0

Deák Ferenc_1.jpgDeák Ferenc, a „haza bölcse”, a „nemzet prókátora”. A Batthyány-kormány Dungája. Védekező középpályás, tekintetes úr, akire kitalálták a „szürke eminenciás” szintagmát. Az 1839/1840-es országgyűlés után még hintóban ült, mikor nekiállt Ipad-en pötyögni és összerakni a büntető törvénykönyvet. Elvi ellensége volt a halálbüntetésnek és a születésnapján Mágnáskertből hozatott mandulával töltött angolnának és pácolt fogasfilének, de ettől még nem szavazott a csirkefarhátra. Ellenben fél évszázaddal a megvalósulás előtt már szorgalmazta a vegyes házasság engedélyezését és húsvéti cikkében méltatta az EU-csatlakozást. Az egyszerűséget, közérthetőséget és a szókimondást szerette, aki a kiegyezést is úgy indokolta: „a rosszul gombolt mellényt újra kell gombolni”. Stílusát és bajuszát Kövér László próbálta tovább vinni, mint Bánó András a Nap-kelte szellemiségét. Helye úgyis megkérdőjelezhetetlen a húszezresen, hogy soha nem románozott. 

Balsai István.jpgKegyeleti okokból nem részleteznénk a Deák-Balsai párharc részleteit. Már csak azért sem, mert Balsai, az egykori Antall-történészkormány tárcavezetője (1990-1994, Elektor-kalandor, Padödő) ma is fontos posztot tölt be. Éppen alkotmánybíró, a jeditestület döntéseihez csatolt különvéleményei alapján életcélja az, hogy átvehesse a Hírcsárda jogi rovatának vezetését, ha kitelik az ideje a grémiumnál. Deák Ferenc nevezetes mondása, hogy álmai sajtótörvénye egyetlen paragrafusból állna: „hazudni nem szabad”. Balsai is nyilván elkötelezettje a meg nem alkuvó igazmondásnak, talán ezért van, hogy minden AB-döntéshez különvéleményt csatolt.

3. Belügyminiszter: Szemere Bertalan–Pintér Sándor 3-0

Szemere Bertalan.jpg„Vizsgálni mindenütt azt kell mi ott, s mindent ott, hol az legjelesebb; saját honában s földében mindent.” Így kezdi Magyar Bálint ükapja, Szemere Bertalan Utazások külföldön című nyugat-európai útinaplóját (1839), és ezalatt azt értette, hogy minél több magyar menjen ki külföldre tanulni, majd mindenből vegyük át a legjobb módit, Németalföldről a népiskolákat, Franciaországból a nyilvánosságot, Angliából a fegyházakat és így tovább, a Big Brother-brandet nem említi. Belügyminiszterként kiépítette az államapparátust, összehozta az országgyűlést és kiadta a kormány közlönyét, már csak egy bevállalós országimázsvideó hiányzik a felsorolásból. Később miniszterelnökként Kossuthtal együtt trónfosztotta a Habsburgokat, minek után 1849 augusztusában igencsak forró lett a lába alatt a talaj, menekülés közben ő volt az, aki Orsovánál földbe ásta a Szent Koronát és a többi koronázó jelvényt. Jókai-összesbe és Indiana Jones-képregénybe kívánkozik a sztori, de azóta annyi mindent elkövettek a Szent Korona nevében, hogy ahhoz képest ez olybá tűnik, mintha Szemere napi tizennyolc órában ápolta volna Henkellel.

Pintér Sándor hóhelyzet.jpgNagy harc volt a csapatba kerülésért, de a 2013-as hókáosz kezelésével nyert Pintér, elvégre azóta bátrabban nyakaljuk a szomszéd sörét, ha krízishelyzetben fogy el a sajátunk. E príma munka miatt szorult a kispadra Lamperth Mónika, vagy Kuncze Gábor, aki alatt többet robbantottak, mint az összes magyar olajszőkítős akciófilmben együttvéve, beleértve a Rózsa vérét, de legalább volt humora. Pintér mellett szólt a rutin is, mivel ha Orbán Viktor a kormány közelében találja magát, Pintér a belügyminiszteri székbe huppan, minek köszönhetően az átlátható viszonyokról szóló kormányzati megállapításokat azonnal a sci-fi fiókunkba küldi a gépünk. Kedvenc filmje nyilván a Serpico. Kedvenc könyvéről nem tudunk.

 

A forradalmi hókáoszt szilveszteri írásunkban beválasztottuk 2013 közéleti csúcseseményei közé: Top 10: 2013 közéleti csúcseseményei

4. Vallás- és közoktatási miniszter: Eötvös József-Balog Zoltán 4-0

Eötvös József.jpgEötvös József kétszer volt vallás- és közoktatási miniszter 1848-ban és 1867-1871 között, valószínűleg minden idők legjobbja, emellett regényíró volt és európai szintű gondolkodó, tessék csak beleolvasni a XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című kétkötetes, szabadságról, egyenlőségről és nemzeti eszméről szóló művébe, amelyben az unortodoxiát ne keressük. Ízlelgessük csak, egygondolkodó volt a miniszter, ma már ez egészen különös extremitásként hat, amikor a kendóbajnok Habony Árpád a miniszterelnöki főtanácsadó és Fekete György a kurzusértelmiségi. De a nagy opust is elhalványítja az 1868-as népiskolai törvény, amely hamarabb számolta fel az országos analfabétizmust, mint amilyen gyorsan Matolcsy teremt egymillió új munkahelyet. Nem tüntette ki Szaniszló Ferencet, ellenben a zsidók egyenjogúsításának elkötelezett híve volt. Ilyen már csak ez a liberálizmus.

Balog Zoltán.jpgCsúcsminiszter volt Eötvös, akár Balog, ennek köszönhetően kerülhetett a teambe Orbán Viktor lelkésze, a Fidesz Albert Schweitzerje. Egyházpolitikája kétségkívül egyedülálló, amennyiben a vonatkozó kodifikációs remekművet kábé annyiszor módosították, ahányszor David Beckham egy héten átöltözik. Két cseréje is van, az egyik Hoffmann Rózsa, a mémipar bázisa. A komlói bányászoknak nem volt ennyi tartalékuk, így elhalt a vidék, a tréfakészítők azonban megnyugodhatnak: amíg Hoffmann van, munka van. Csak ez hajthatja Széles Gábor örökmozgóját. Nem szabad elfeledkezni a másik kiugró tehetségről, Kovács Kálmánról sem, aki informatikáért felelős kormánytagként, nyilván az együtt érző liberalizmus elvi alapjain szolidárt a kakaóbiztos számítógépeket gyártó céggel, ezért vásárolt belőlük néhányat egymilliós darabáron. Minden idők legmatolcsistább sajtóközleményeinek egyikét köszönhetjük az esetnek, mert a minisztérium így reagált az ügyre: „Ez a program tökéletesen egybevág Brunszvik Teréz nagyszerű kezdeményezésének szellemével, ami a maga korában azt a felismerést tükrözte, hogy a világgal való megismerkedés a kisgyermekkorban kezdődik, s csonka az a nevelés, amely nem vesz tudomást a világ változásairól.” Brunszvik Teréz nem nyilatkozott.

5. A király személye körüli miniszter: Esterházy Pál-Semjén Zsolt 5-0

Esterházy Pál.jpgHa a reformkorban van menedzsertabletta, tuti herceg Esterházy Pállal reklámozzák. Ő is beszélt vagy tizenkét nyelvet, harmincéves korára végigjárta az európai követségeket, a korabeli G8-ak, a Szent Szövetség konferenciáin képviselte a birodalmat és királykoronázásokon tetszelgett. 1848-ban a Battyhány-kormány mellé állt, hogy közvetítsen Bécs felé. A Habsburg-történelem Schmitt Pálja, V. Ferdinánd („első kiráji látogatásom” - firkantotta egy csárda vendégkönyvébe) annyi nehézséget sem jelentett, mint két Esterházy-szelet benyomása, a Bildenberg-csoport és a magyarellenes kamarilla azonban Jellasicsra tett az egyezkedés helyett. „A futball durva játék” – írta Esterházy.

Semjén.jpgA stüszi vadász, tök felső Semjén Zsolt, a New Age szakértője ezen a poszton játszik. Miniszterelnök-helyettesként más dolga sincs, mint hülyeségeket beszélni, s fehér lovon közlekedni - „Csupa nyomások, csupa ősök (…) Csupa hajdani eszelősök”, írta száz éve Ady Az eltévedt lovasban, mert már akkor is cikinek tartotta ezt a tempót - , ám ettől még lehet jobb-bunkó a rendszerünkben. Csakhogy aki látta már akkor, amikor ájtatos mosolyát Orbán Viktorra villantja, annak nincsenek kétségei afelől, hol a helye. De néhány országzászló-avatáson túl csak egy kitömött kócsagot tud felmutatni, és ezt össze se lehet vetni Esterházy Pál trófeagyűjteményével. Azért ebben a műfajban mindkettőjüket lenyomja a környezetvédelmi miniszterként helikopterről célzó Pepó Pál.

Semjén lovát beválasztottuk a világtörténelem emblematikus lovai közé, olvasson kancasztorikat a Perzsa Birodalomtól Kézdivásárhelyig: Top 10: emblematikus lovak a világtörténelemben

6. Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos-Matolcsy György 6-0

Kossuth Lajos.jpgMost, hogy kéthetente emigrál valaki hazánkból, akiről az emigrálásakor hallunk először, emlékezzünk a régi időkre, amikor még teljesítmény kellett ahhoz, hogy valaki neves emigráns lehessen és beszéljenek róla. Mondjuk végigcsinált egy szabadságharcot, mint Kossuth Lajos, a „nemzet atyja”, a „magyar Mózes”, „Isten második fia”. Ezek a címkék nem Kerényi Imre fejéből pattantak ki. Ha a modern magyar nemzet egy vallás, akkor Kossuth lett az Isten. Pedig papíron csak pénzügyminiszter volt, de mivel pénz mindenhez kellett, mindennel foglalkozott. 1848/1849-ben olyan teljesítményt nyújtott, mint a magát felszívó Maradona 1986-ban. Úgy játszott a magyar lélek húrjain, ahogy még Sean Connery sem a Bond-lányok testén. Ha kellett, megmondta a tutit, ha arról volt szó, leborult a nemzet nagysága előtt, és mindezt dakota közmondások nélkül. Pénzt szerzett az IMF-től, bankókat nyomatott, keresztülvitte a jobbágyfelszabadítást és honvédséget toborzott. „Kossuth Lajos azt üzente”, ugyebár. Az pedig a magyar néplelket és hozzáállást tükrözi, hogy „ha még egyszer azt üzeni”, mert ha csak egyszer üzen valaki, az le van szarva, biztos nem komoly a baj.

Matolcsy György.jpg„Nagy ésszel csak nagyot lehet tévedni” – állította Kossuth, és elüthetnénk azzal, hogy ezt mintha csak Matolcsyra találta volna ki, de attól tartunk, ettől súlyosabb a probléma. Kossuth Lajos sem azzal vonult be a történelemkönyvekbe, hogy egy percen belül ő tudta felsorolni a legtöbb GDP-adatot, továbbá az államháztartás állapotát maastrichti nívóhoz igazította, de ellenfele globális kitekintésben is unikális teljesítményt produkált. Legyen elég annyi: Veres Jánost szorította ki a csapatból, aki pedig alighanem kezdő lenne bárhol a világon. Mint a női kajakosok válogatója: aki megnyeri, annak odaadhatják az olimpiai aranyat. Jellemző a mezőny erejére, hogy a nemzet Drazséja (Draskovics Tibor) szóba sem jön. Hogy is jöhetne, amikor a közgazdaságtant foltosjapánkölyöksegg-alapúra változtató, banánízű tündérmesékkel operáló vátesz, a Növekedéskutató Intézet egykori igazgatója, Matolcsy György is köztünk van. Jellemző sokoldalúságára, hogy már ByeAlexet is kitüntette, de állítólag Sebők Vili centerhalfjátéka is tetszett neki annyira, hogy hamarosan meglepi egy plecsnivel, de egy magát meg nem nevezni akaró informátorunk szerint érdekli a profiboksz is. Bár Matolcsy lelkesen publikál a Heti Válaszban, azért recenziós munkássága egyelőre nem nyom annyit, mint a Kossuth Összes. Bár erről Orbán Viktor középpályás alighanem másként vélekedik.

7. Földmívelés-, ipar, és kereskedelemügyi miniszter: Klauzál Gábor-Torgyán József 7-0

Torgyán József.jpgVan, amikor nincs mese. Torgyán József, a bohócpolitikus mind népszerűbb kategóriájának képviselője, akinek házánál 1998-ban bomba robbant, s attól már csupán a híres kassai bombázás titokzatosabb a magyar történelemben. Egy felmosással el lehetett takarítani a robbanás nyomait, szóval biztos nem ekkor durrant a kilencvenes évek elején eltűnt hatszáz kiló csehszlovák semtex. E korszakos politikus, aki dölyfösebb és kártékonyabb volt, mint a Krumplibogár a Maja, a méhecskében, akinek egy időben mindenféle rokona jelent meg állami melókban mintegy a mocskos komcsi rezsim antitéziseként, a chilei cseresznye importjával helyezte volna új alapokra a magyar mezőgazdaságot, s bővítette volna tovább az őrültség fogalmi kereteit. Csak nézzük meg, mit tett a nagy hagyományú Független Kisgazdapárttal, és ezt vetítsük ki mindarra, amihez köze volt. Legenda volt, s az is maradt, a „Monnyon le!” című fölkiáltása ma is meghatározza a politikai életet és szinte életjáradékként húsz éven át garantált fellépést Éles István humoristának.

Torgyánnal szemben küldhetnénk miniszternek a Fradi Sast is, akkor is jobban járunk, nemhogy Klauzállal.

8. Hadügyminiszter: Mészáros Lázár-Szekeres Imre 8-0

Mészáros Lázár.jpgHa a Honvédség fölállításában Kossuth Lajos volt a kakaóbiztos hardver, akkor Mészáros Lázár a zárt közbeszerzésen kétszázmillióért fejlesztett szoftver. Hét nyelven beszélt és legalább harmincon tudott úgy taktikai utasítást adni, mint Vladislav Molnar az újpesti csatársornak. Tagja volt az MTA-nak, székfoglalóját a modern polgári társadalmak hadseregéről tartotta. De nem Red Alerten tanult meg hadseregmenedzserezni, hanem korábban közel húsz évet töltött Itáliában. Ám a cári hadsereg betörése ellen neki sem lehetett fegyvere. Talán ha az Antall-kormány visszajuttat neki az időben tízezer kalasnyikovot.

Szekeres Imre.jpgHa lehetett volna, akkor sem lett volna vita. A komplett politikai elit által agyonhallgatott Gripen-ügy legszebb pillanata volt, amikor Szekeres avatta fel a gépeket. Minden szoci kormányátalakításkor rádöbbenhettünk, hogy Szekeres Imre olyan, mint a Magnumban Higgins, akiről minden részben kiderült, hogy minden volt már az autóversenyzőtől a nepáli gurkáig, és ezért minden lehet. Volt hadügyminiszter is. A meglehetősen furcsa állapotban fellépő miniszter a magyar diplomácia vezetőit is meglephette, amikor közölte: javulni fog a NATO-kompatinkibilitásunk. Megannyi gyakornok vetette rá magát a számítógépekre, hogy kiderítse: mi is történik majd a magyar haderővel, mert a meghatározást valahogy dekódolni kellett volna, s sehol nem volt még Edward Snowden, hogy segítsen pár amerikai trükkel. Az mindent vitt, ahogyan Szekeres a produkció végén bemondta, hogy tenkjúverimacs. Aki addig nem értette, mi a vicces abban, hogy magyar hadsereg, az azonnal bólintott.

9. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Széchenyi István-Némethné 9-0

Széchenyi István_1.jpg„Valami nagyobbszerűt” – óhajtotta Széchenyi, és ezalatt nem a rezsicsökkentésre gondolt, de még csak nem is a száznapos programra. „A legnagyobb magyar” – mondta róla Kossuth, merthogy kezét a kor ütőerén, és nem a Közgép osztalékán tartá. Széchenyi volt, aki beindította a magyar polgárosodást: „nemzetiség és közértelmesség”, „szabadság és bátorlét”, ezek voltak a jelszavai. Megkerülhetetlen műve az 1830-as Hitel, melyben többet írt, minthogy „Jó ötlet volt az új sütő, jó ötlet volt a Provident”. 1825-ben, az országgyűlésen felajánlotta egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, vagyis az MTA alapítására, és bátorította a magyar arisztokratákat, hogy hasonlóképp cselekedjenek. Aznap este csak annyit írt naplójába: „Ma felszólaltam. Magamra haragítottam minden honfitársamat.” Simicska Lajos nyilván nem lelkesedett az ötletért. Pedig ha olvasta volna Arany János Széchenyiről írt versét: „Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét.” Ha egyetlen építményt kéne megnevezni, amit Széchenyi gründolt, az csak a Lánchíd lehet. Ezért ajánlotta Kossuth már 1844-ben, hogy a hidat majd Széchenyiről nevezzék el. Igaz, Széchenyi sosem sétálhatott át rajta: közbejött 1848. Mivel már 1845-től a Helytartótanács közlekedési osztályát vezette, mikor megalakult a Batthyány-kormány, közlekedési miniszter lett. Ő biztos nem küldött ki olyan körlevelet márciusi havazáskor, hogy: „Kérjük, ne hagyja el hintóját. Amennyiben lova elfáradt, szálljon át más hintóba.” Teddy már hozza Széchenyinek és Kossuthnak a BMX-et.

Némethné.jpgMintha Muhammad Ali bokszolt volna a 48 kg-os elméleti fizikusok pókerbajnokságának győztesével, ha őt küldik ellenfélnek. Nagyjából olyan rangadó lett volna ez, mint Széchenyi és az érettségizett Némethné párharca. A fejlesztési miniszter, aki információink szerint fontolgatja, hogy beadja a pályázatát Transparency International igazgatói posztjára, óvatos értékelések szerint is a modern magyar politikahistória mélypontja. Korábban legalábbis nem fordult elő, hogy az orvvadászok nevezik ki a környezetvédelmi minisztert. Ám az új módszer Némethné esetében bejött. Nincs is különösebb differencia Széchenyi és az ő küldetése között. Elvégre a legnagyobb magyar jövedelmét ajánlotta, míg Némethné a Közgépet hagyta ott a Közgépért. Nincs annál nagyobb fokmérője teljesítményének, hogy elhomályosította Kóka „Puma” Jánost.

9-0 a vége, de lehetett volna 40-0 is. Nem mondjuk, hogy ennél még a Viasat Lúzer FC-je is jobban tartotta volna magát, de nem kell ahhoz sértett Mezey doktorba oltott Lui Padrénak lenni, hogy kijelentsük: a mai garnitúrával két napig nem ment volna 1848. Ha már szabadságharc.

A bejegyzés trackback címe:

https://pnftop10.blog.hu/api/trackback/id/tr5314206617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Artie 2018.08.27. 21:51:02

Kossuth valóban jobb bármelyik kutyaütőnél, de azért a gazdaság tönkretétele, majd az emigrációból lelkes kiegyezés-ellenesség (nem beszélve a veszettfejszenyél elegáns Görgey-kézbe nyomásáról, majd hosszú évtizedekig Görgey árulónak tekintetéséről) eléggé alkalmasnak teszik arra, hogy akár a mostani 30 évben is éllovas legyen.

www.penzriport.hu/igy-teremtettek-penzt-a-semmibol-kossuthek-1848-49-ben