történelmi stúdióblog

Page Not Found Top 10

Top 10: emblematikus lovak a világtörténelemben

2014. szeptember 18. - Page Not Found Top 10

Lovak, akik megváltoztatták a történelmet. Hiánypótló összeállításunkban szerepel Caligula, Dareiosz, Semjén Zsolt, Napóleon kedvence és a nemzet Dózija is. Négylábúak, akik lakossági fórumokat tartanak, kiemelt nyugdíjat kapnak, múzeumi tárgyként funkcionálnak, s ha régen elpatkoltak is, világot váltottak. Kancasztorik a Perzsa Birodalomtól Kézdivásárhelyig, Egyiptomtól a youporn.com-ig.

Csunderlik Péter-Pető Péter

10. Dareiosz birodalmat nyerítő ménje

Dareiosz.jpgMesés kincs, ezerszer ezer arany szaros vécékefe birtokosa volt a Perzsa Birodalom legendásan gazdag uralkodója: Dareiosz, a Marathónnál később vesztes perzsa nagykirály, kinek Csányi Sándor is legfeljebb csak egy perzsamacska lehetett volna az oroszlánlábas vánkosán, és kinek trónra emelkedéséhez különös csillagállás, egy epic fail és egy betanított lóval lebonyolított választási csalás kellett. Ha kipattan a balhé, akkor ez az ókor bajai videó-botránya, de még nem léteztek se kamerás mobilok, se EBESZ-megfigyelők. A történetet Hérodotosz beszéli el A görög-perzsa háborúban, amely Vujity Tvrtko jugoszláv pokoli története megjelenéséig uralta a műfajt. A Dareiosz előtt uralkodó Kambüszész egy igazi verekedő pszichopata volt, kábé olyan, amilyen Popeye, Russel Crowe vagy a mi Nagy Lajosunk volt, aki mindenkivel harcolni akart, legyen szó a Kisvakondról vagy az egyiptomiakról. Az asszírok óta senki nem jeleskedett úgy városirtásban és herevasalásban, mint Kambüszész. Élete végén már mindezt kemény alkoholizmussal súlyosbította. Halálát az okozta, hogy mikor zendülés tört ki ellene Kr. e. 522-ben, menten lóra akart pattanni, hogy leverje a tévészékház ostromLÓit, az ellenzéket meg kibelezze, de megbotlott és a kardjába esett.

Minthogy sráca nem volt, a hat leggazdagabb perzsa főúr abban állapodott meg: egyik hajnalon találkoznak, lóra pattannak, és amelyikük pacija először nyerít, azé lesz a királyi cím. Dareiosz lovásza okos trükkel intézte el az ügyet: éjjel vett egy kis sárló kancapina-esszenciát, és virradatkor, mikor a nagyurak kilovagoltak, odatartották a cuccot a ló orrlika elé, mire az a szagot beszívva hatalmas nyerítésben tört ki. Így lett Dareiosz nagykirály. A lovászfiú csak azután tálalt ki Hérodotosznak, hogy egy reklámszatyorban kapott ötvenmillió dareikoszt.

9. Nagy Sándor lova, Bukephalosz

Nagy Sándor lova.jpgDareiosz utódai kétszáz éven át bírták Ázsiát, aztán jött Nagy Sándor és feltörölte a perzsákkal a Közel-Keletet. Isten volt ő, vagy a legistenibb ember, akit a legnagyobb színészek keltettek életre az alkoholista Richard Burtontől a melírozott Colin Farrellig. Nagy Sándor a világ megújítójaként tündökölt, magáról elnevezett városokat alapított. Amerre járt, otthagyta tagét: úgy szórta tele Alexandriákkal Afrikát és Ázsiát, mint Orbán Viktor stadionokkal Magyarországot. Egy ilyen uralkodó nyilván nem érhette be holmi tucatgebével: nem csoda, hogy Bukephalosz lett a történelem egyik leghíresebb lova. Sanyi tizenkét éves volt, amikor a makedón király édesapa udvarában hozzájutott a félelmetes hírű lóhoz, mint annak egyedüli megülője. A csodaszép, Pegazus-utódnak tartott Bukephalosz ugyanis nyughatatlan és betörhetetlen vadlóként dobálta le a hátáról az udvari lovászokat és kiskunsági cowboyokat, ő volt a lovak Martin Riggse, míg észre nem vette a kis Alexandrosz, hogy az állat csupán önnön árnyékától fél, úgyhogy a trónörökös óvatosan megközelítette, majd a Nappal szembe fordította a lovat, hogy ne lássa saját árnyait, így az mindjárt megnyugodott. Még ketamin se kellett.

Ettől kezdve Bukephalosz olyan hűséges barátja lett Sándornak, mint Akhilleusznak Patroklosz vagy Simicska Lajosnak Nyerges Zsolt. Mindezt a Párhuzamos életrajzok szerzője, Plutarkhosz beszéli el, aki ma biztos a Találkozások sztármagazin főszerkesztője lenne. Pszeudo-Kalliszthenész még azt teszi hozzá a sztorihoz: Bukephaloszról az a hír járta, csak az tudja megülni, aki a világ ura lesz. Nagy Sándor az lett. Az uralkodóként már csak előre vágtató Nagy Sándor Bukephalosz hátán üldözte az isszoszi csata után az akkori világ végéig a perzsa nagykirályt, vele kelt át tíz bundában a Hindukus bércein, és még akkor is rohant tovább előre lovával, mikor már minden hadvezére vissza akart fordulni. Bukephalosz Indiában esett el, a Hüdaszpész menti csatában, Kr. e. 326-ban. Sándor azon nyomban megalapította emlékére Bukephala városát. Nagy Sándor maláriától, méregtől vagy talán halálra ivástól hunyt el három évvel később Babilonban, harminchárom évesen. De hát megírta Ady, hogy aki kicsit is tehetséges ebben a világban, alkoholista lesz.

8. Caligula lova, Incitatus

Caligula Incitatus.jpgCaliguláról csak úgy olvasson az ember, ha előtte ellenmérget vesz be. Hiszen kire ne lenne hatással a Caligula tusfürdő életérzése? Nem csoda, hogy Albert Camus-t is megragadta az a kőkemény egzisztencialista just do it-életszemlélet, amelyet a mindössze négy évig uralkodó római császár képviselt. Caligula azt hirdette magáról, hogy a világ hajnala óta létezik, és ahol ő van, ott van Róma. Szenátorok asszonyaival, kisfiúkkal és Ízisz papnőkkel hempergett, miközben csak a villámlástól félt. A szenátorokról azt tartotta, hogy „nyugodtan gyűlöljenek, csak féljenek tőlem”, és a legszebb az egészben, hogy uralkodása alatt Róma hivatalosan köztársaság volt, Caligula pedig csak úgymond első polgár, valahogy úgy, mint Kadhafi a líbiai népi demokráciában. De míg a Forradalom Útmutatója, Kadhafi a futballt bírta, a puhány Caligula a lovakért és a kocsihajtókért rajongott, legszívesebben körükben mutatkozott, olykor velük is aludt a legfőbb ügyésszel vacsorázás helyett. Suetonius írja le a Caesarok életében, hogy Caligula kedvenc lovának, Incitatusnak egyenesen márványistállót építtetett, elefántcsont-lószerszámokat és bíbortakarót adatott, továbbá csendrendeletekkel és kivezényelt praetoriánusokkal óvatta a ló nyugalmát, nehogy bárki is álmából felriassza.

Végül Incitatus egy palotát is kapott személyzettel, hogy méltó módon fogadhassa vendégeit. Pályafutása ebben a tekintetben messzemenően emlékeztet a Sándor-palotába költöző Schmitt Páléra. Caligula közel volt ahhoz, hogy konzullá is kineveztesse lovát, ebben az akadályozta meg, hogy a tragikomédiát megelégelendő testőrkapitánya leszúrta a huszonkilenc éves császárt Kr. u. 41-ben. Utóbb Incitatust is elérte az elszámoltatás.

7. A magyar monda fehér lova

Fehér ló mondája.JPGEgyszer egy autóiskola-tulajdonos ismerősünknek egy kiló sót adtak el egy kamera dobozában százezer forintért, de még nála is rosszabb üzletet kötött a morvák fejedelme, Szvatopluk. Alighanem a legrosszabbat azután, hogy az orosz cár 1867-ben négyzetkilométerenként néhány centért eladta Alaszkát az USA-nak. Ha nem is olvasták Anonymust és a Képes Krónikát, bizonyára mindannyian látták millecentenáriumunk mémentóját, az 1996-os Honfoglalást, amely nemcsak a magyar film, hanem úgy általában a történelmünk szégyene. Nagylétünk temetője, ahogy a nagyívű eposzban egy héttagú besenyő-kommandó kergeti be népünket a Kárpát-medencébe, hiszen ennyi fegyveressel még követséget se támadnak meg. De ezúttal maradjunk szigorúan a fehér ló mondájánál, ne szálljunk el a Sólyom Airways lekvárjának szárnyán.

Nem Ariel Saron volt az első, aki kinézte magának a Kárpát-medencét, ugyanis a Vereckéről távolba meredő, kemény arcélű Árpád vezér 895-ben elküldte követét, Kund fia Kusidot, kémlelje meg leendő hazánkat, aki látá, hogy „a táj kellemes, körös-körül a föld jó és termékeny, a folyó jó és füves. Mindez tetszett neki.” Csak egy baj volt, hogy a morvák fejedelme akkoriban úgy uralta a későbbi magyarhont, mint Fásy Ádám a Nóta TV-t. Úgyhogy magyar őseink cselhez folyamodtak: megszégyenítve bármelyik lengyelpiacost, elküldték a legszebb lovat Árpád méneséből ajándékul Szvatopluknak, cserébe csak egy kulacsnyi vizet, marék földet és egy kis füvet kértek. Szvatopluk örömmel belecsapott az alkuba zsíros tenyerével, észre se véve, hogy a mítosz szimbolikus síkján eladta országát. Azóta Skoda-gyárral kárpótolták magukat és mi is azon tanultunk meg autót vezetni.

6. Mária Terézia lova, Hans

Mária Terézia lova.jpg„Úgy a jó, ha nincs semmi rizikó” – írta alkotói csúcsformájában Kiss Tibor. Még ki sem hűlt az 1780. november 29-én elhunyt, negyven évig uralkodó Mária Terézia osztrák császárné, magyar és cseh királynő, máris megjelentek a szenzációhajhász Bors-kitálalások és a Mária Terézia testőre voltam-típusú kiadványok. Mivel a királynőnek tizenhat gyermeke született, az utókor kielégíthetetlen szexuális étvágyat tulajdonított neki. Ezért terjedt el róla a pletyka, hogy miután már a kemény markú és még keményebb farkú magyar testőrök se tudták kielégíteni, pedig közéjük tartozott Bessenyei György, a magyar nyelvi mozgalom vezetője is, Mária Terézia új utakat keresett a youporn.com-on. A látottak nyomán reformszexet irányzott elő, s halálát a lovával folytatott közösülés okozta. Egy Quentin Tarantino-film kávézói nyitóbeszélgetésébe kívánkozik a sztori, ahogy széles gesztusokkal előadja Steve Buscemi, de az a prózai helyzet, hogy Mária Terézia hívő katolikus volt, halálakor pedig már hatvanhárom éves, vagyis nem igazán tulajdoníthatjuk az idős királynőnek azt a kétségkívül figyelemre érdemes ambíciót, hogy egy ló az őrületig hágja.

Ennek ellenére sziklaszilárdan tartja magát a legenda, akár Komlón a Potemix-márka, úgyhogy Mária Terézia lova, Hans továbbra is a csődörök John Holmesjaként foglal helyet a lótörténelemben. Ha az esetről film készülne, a női főszerepet adják Geronazzo Mária Teréziának. 

5. Napóleon lova, Marengo

Napóleon Marengo_2.jpgNapóleon az újkori történelem egyik legnagyobb alakja, aki azzal büszkélkedett, hogy „az a szó, hogy lehetetlen, nem szerepel a szótáramban”. Talán ezért tudta megcsinálni a lehetetlent. A forradalom katonai zseni tábornoka előbb consullá rakétázott, majd örökös consullá választatta magát, végül 1804. december 2-án befejezte a francia forradalmat, ráhelyezte a csúcsdíszt addigi karrierje győzelmekkel és ellenfelei szétkergetésével díszített karácsonyfájára: császárrá koronázta magát a Notre Dame-ban. És ehhez a forradalom hősei tapsoltak. Így kell lekerekíteni egy rendszerváltást. De hát: „Papjaim és zsandárjaim segítségével mindent megtehetek” – ezt a mondását is beválasztottuk a Napóleon Top 10-be, amely jobb bármely esti Menedzser Akadémiánál, de nem véd gyomorrák ellen. Mire Napóleon császár lett, már évek óta szolgálta apró, de bátor lova, az arab telivér Marengo, akit a Louvre-ban máig látható műkincsekkel együtt 1799-ben importáltak Egyiptomból. Napóleon a győztes marengói csata után keresztelte el.

Marengo tizenöt éven át volt a birodalom első lova, ezalatt összesen nyolcszor sérült meg a különböző csatákban, kezdve a szemhéjrepedéstől a komolyabb sérülésekig, de bírta a szerény alvásigényű, naponta két-három-négy órákat alvó, mindenről tudó és mindenben intézkedő és hadjáratból hadjáratba tartó uralkodó tempóját. Marengo még Napóleon végzetes tévedését, az 1812-es oroszországi hadjáratot is túlélte, amikor az orosz télben minden idők legnagyobb lemorzsolódását felmutatva mindössze húszezren tértek haza a hatszázezres Grande Armée-ból, miután az oroszok maguk gyújtották fel Moszkvát, mint Berényi Miki a családi Kft-t, mikor papíreltüntetésre vagy biztosítási csalásra játszott. Ezek után már azt is kinézzük Marengóból, hogy végig tudta volna ülni Abel Gance 1927-es négyórás Napóleon-némafilmjét. Napóleon és Marengo kapcsolata a waterlooi csatamezőn ért véget 1815. június 18-án, miután a ló brit fogságba esett, a vereséget szenvedő Napóleont pedig Szent Ilona szigetére száműzték. Marengo túlélte a császárt, 1831-ben múlt ki Angliában, csontjait a londoni National Army Museumban őrzik, úgyhogy mindenki meglátogathatja két korsó Guinness között.

4. Kincsem

Kincsem_1.jpgKisbér leghíresebb szülötte az angol telivér, helyi népszerűségének még a „kisbéri Rambo”, Keleti György és a Péterpál brandy se ér a nyomába, mind-mind csak a Kincsem patái felverte porfelhőben poroszkálnak. A győzhetetlen „csodakanca” az egyetlen, akinek a neve még Miminél is többször került szóba a Heti Hetesben, csoda, hogy még nem írt róla slágert a Bon-Bon. Ha Mozartról úgy tartja az utókor, hogy Isten ajándéka volt az emberiségnek, akkor Kincsem egy külön kedveskedés volt a balsors tépte magyarságnak. A vesztes szabadságharc és a kiegyezés után Kincsemmel emelhette fel fejét a magyar. 1876 és 1879 között ötvennégy futamon volt veretlen, máig meg nem döntött rekord ez. Egerszegi Krisztina nem uralta úgy a kétszáz hátat, mint Kincsem a saját korát: „Magyar csoda!” – kurjongatták Európa fővárosaiban a rikkancsfiúk, Hörömpő cirkusz, világszám!

Kincsemhez fűződik a Disney-rajzfilmbe illő leghíresebb állatbarátság is, ugyanis sehova se volt hajlandó elindulni a nősténymacska, Csalogány nélkül. Előfordult, hogy egyszer Kincsem egész stábja az elkóborolt macskát kereste, hogy a csodakanca lelkivilága megnyugodjon és behúzza a futamot. További sztárallűrjei közé tartozott, hogy csak Eviant ivott. Miután visszavonult, olyan méltó utódokat ellett, mint Ollyan nincs, Talpra Magyar és Kincs. Tizenharmadik születésnapján egy hasmenéses kólikaroham vitte el. Csak halála akadályozza meg abban, hogy meghívják a szárszói találkozóra. Csontváza a Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, nevét a Kincsem Park őrzi.

3. Horthy lova, Szellő

Horthy lova Szellő.jpgJózsef Attila vegzálásárólRadnóti Miklós perbefogásáról és Szerb Antal Magyar irodalomtörténetének betiltásáról szóló cikkeinkben már kifejtettük, hogy mi a keresetlen véleményünk a Horthy-rendszerről – noha értékeljük egyes szociálpolitikai vívmányait -, és arról a kormányzóról, aki búcsúajándékként Szálasi Ferenc miniszterelnöki kinevezését adta népének. De Horthy Magyarországát mindenkinél kíméletlenebbül szedte sorokba a bőre felszínére kivarrt idegű József Attila a nemzeti konzultációra valaha adott legkeményebb válaszban, a Hazám című versében. És József Attila még öngyilkos lett a második világháború és a holocaust előtt, de azt megírta Radnóti a Töredékben.

Ez a huszonöt éves ellenforradalmi korszak szimbolikusan 1919. november 16-án vette kezdetét, mikor a Top 10 bűnbak összeállításunkba előkelő helyen bevett Károlyi Mihály Magyar Népköztársaságának kikiáltásának egyéves évfordulóján Horthy Miklós deres Szellő lova hátán peckesen bevonult Nemzeti Hadseregével Budapestre, miután azt elhagyták a megszálló románok, hogy tetemre hívja a „vörös rongyokba öltözött” bűnös várost, mint Tarlós a húszéves Demszky-uralom után. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége élén maga a bujdosásból előbújó Tormay Cécile fogadta üdvözlő beszéddel és kínálta meg a fővezért süteménnyel. Biztos jutott Szellőnek is kockacukor.

2. Overdose, a nemzet Dózija

Overdose.jpgKevés visszataszítóbb, provokatívabb, hányingerkeltőbb hirdetést láttunk életünkben, mint az az állateledel-vásárlásra ösztönző reklám, amelyben az Overdose nevet viseli egy profi kiállítási macska. A nemzet Dózijáról elnevezni egy kandúrt több mint pofátlan végkielégítés, elvégre a 2005-ben született ősmagyar angol telivérrel még Orbán Viktor is váltott puszit. Kortársaink első számú héroszainak egyike, akivel legföljebb Chuck Norris, Lázár János vagy Justin Bieber említhető egy lapon, sokáig veretlen volt a futamokon, a világranglista élvonalában jegyezték. Igaz, három generációra visszamenőleg nincs magyar ló az elődök között, de hát nyilván a multikulti jegyében szerződtettük a pacit, aki népszerűbb volt, mint a túrórudi és VV Alekosz együtt. Ha nincs az a savós patairhagyulladás, ki tudja meddig jutott volna, de az biztos, hogy a trianoni határokat átrajzoljuk, s talán a futballválogatott vb-kvalifikációja sem lett volna reménytelen. Ami az ideált illeti: szerencseszáma a hetes és a tizenhármas, kedvenc könyve Az alkimista. A Biszku Bélától elvett kiemelt nyugdíjat utalják neki. Tévészerepléseket már csak ritkán vállal.

Keresztelője szellemesen járt el, az Overdose túladagolást jelent. Olimpiai bajnok kajakosaink nem ezt a nevet viselik, de nem is voltak soha annyiszor címlapon, mint a csodás mén, melynek tulajdonosa az Overdose Vagyonkezelő Kft., melyben részesedése van a MOL-nak, a CIG-nek és a Közgépnek is. Információink szerint Overdose visszautasította a listás helyet, így fájdalmunkra nem lesz képviselő a következő ciklusban. Pedig ha vállalta volna, akkor talán a Kossuth téren éhségsztrájkolnánk napi hatszori étkezéssel, mert az az ország, amelynek volt Babits Mihálya, nehogy már Overdose-nak tapsoljon.

1. Semjén Zsolt lova, Karalábé

Semjén Zsolt lova.jpgCsodát tett a paci, így hamarosan szentté avathatják a tudomásunk szerint Karalábé nevet viselő állatot. A produkció az volt, hogy nem dőlt fel a röhögéstől, amikor Semjén Zsolt a hátára ugrott és belovagolt vele Kézdivásárhelyre. A rendszerváltás utáni politikus-válogatottunkban király személye körüli miniszteri posztot megkaparintó stüszi vadász, tök felső nyalifali bohóctréfa emlékezetes mutatványainak egyike volt az erdélyi attrakció, melynek kulcsszereplője volt a barna lovacska, aki - úgy tudjuk - a történelmi pillanat után nyugalomba vonult. Hívják élménybeszámolókra, lakossági fórumokra, amelyeken arról mesél, milyen érzés, ha valaki hátára felül Semjén, a miniszterelnökre vetett ájtatos mosoly tudományának kandidátusa. Jelenleg szingli, s ha valaki azt kérdezi tőle, fölpattanhat-e a hátára azok után, hogy ott már maga Semjén is megfordult, általában azt feleli: Lófaszt!

További top tenekért kövesse a Page Not Found történelmi stúdióblogot!

A bejegyzés trackback címe:

http://pnftop10.blog.hu/api/trackback/id/tr846709205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.